Az egri püspökök és a tizedek a 13-14. században = Bishops of Eger and tithe in the 13-14th century

Farkas Csaba: Az egri püspökök és a tizedek a 13-14. században = Bishops of Eger and tithe in the 13-14th century. In: Belvedere Meridionale, (36) 2. pp. 27-53. (2024)

[thumbnail of belvedere_2024_002_027-053.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
belvedere_2024_002_027-053.pdf

Letöltés (503kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

In my study I examine the tithing affairs of the bishops of Eger with a special focus on the 13th and 14th centuries. Furthermore I try to collect the early references of tithes. This analysis includes a detailed examination of the royal privileges from 1261 and 1271. In addition to I investigate donations and leases related to tithes. The discussion of the tithing collectors (decimatores) sheds light on the administration of these special incomes. The question of tithing quarters (known as quarta decimales) is explored only in those cases when bishops of Eger had interested. The second part of my study examines the jurisdictional disputes and trials about tithe. There were many conflicts involving bishops, particularly local nobility, monks and the chapter of Eger. The large number of surviving sources allows for an examination of all these. A középkor folyamán a püspökök fő bevételi forrása a tized volt. Ennek nagysága ugyanakkor nem kis részben függött az egyházmegye kiterjedéséről, lakosságától, földjének termékenységétől és a sort hosszan folytathatnánk. A Magyar Királyság egyik legnagyobb kiterjedésű egyházmegyéje az egri volt (az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzék 800 plébániát sorolt ide, ami a korabeli ország egyházainak negyedét teszi ki), püspökét így joggal sorolhatjuk a leggazdagabb főpapok közé, hiszen a 14. század végére dézsmával tartoztak neki az Alföld szívétől a Keleti-Kárpátokig. A tekintélyes jövedelemforrás már önmagában is magyarázattal szolgál a történeti kutatás érdeklődésére, ugyanakkor teljes körű feldolgozása továbbra is a hazai medievisztika adóssága. Munkám sem vállalkozhat többre, mint szigorúan Eger főpásztorainak dézsmaügyeire, még akkor is, ha ez már alapvetően magában hordozza további kérdések, kutatások szükségességét. Célom azonban, hogy a lehető legtöbb oldalról körül járva a kérdést, általános, akár további egyházmegyék kutatása során hasznosítható részproblémákra, észrevételekre hívjam fel a figyelmet. Alapvetően az egri püspökség alapításának pillanatától vettem fel a kutatás fonalát, viszont a felhasználható források jószerivel a 13. századtól tesznek lehetővé behatóbb elemzést. Vizsgálatom felső időhatárát a 14. század legvége jelzi. Ennek szellemében a tizedek adományozása, cseréi, bérlései külön is helyet kaptak, miként a dézsmaszedők és az adminisztráció kérdése is. Érintőlegesen kitérek a püspökökhöz köthető kápolnatizedekre avagy tizednegyedekre, majd a különféle joghatósági kérdések, perek mentén mutatom be a dézsma Egerbe vezető rögös útját.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Rovatcím: Tanulmányok a középkorról
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Belvedere Meridionale
Dátum: 2024
Kötet: 36
Szám: 2
ISSN: 2064-5929
Oldalak: pp. 27-53
Nyelv: magyar , angol
Kiadó: Belvedere Meridionale
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: https://acta.bibl.u-szeged.hu/85513/
DOI: 10.14232/belv.2024.2.2
Kulcsszavak: Magyarország története - középkor, Egyháztörténet - Eger - 13-14. sz.
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 49-53. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás angol és magyar nyelven
Szakterület: 06. Bölcsészettudományok
06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma: 2024. okt. 29. 07:49
Utolsó módosítás: 2024. okt. 29. 07:49
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/85515
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet