Cvetković Srđan: Revolucionarni teror ozne u srbiji 1944-1946 : tehnologija likvidacija tajne policije. In: Délvidéki szemle, (11) 2. pp. 15-38. (2024)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
delvideki_szemle_2024_002_015-038.pdf Letöltés (312kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Na kraju i neposredno po okončanju Drugog svetskog rata u svim zemljama Istočne Evrope pa i Jugoslaviji i Srbiji došlo je do snažnog vala represije i revolucionarnog terora instrumentalizacijom antifašizma u svrhu eliminisanja protivnika revolucije. Ovo nasilje je samo jednim delom uslovljeno ratom, „etosom odmazde“ pa čak i ličnim razlozima koji neminovno prate gotovo sve oružane sukobe u istoriji dok je veći deo predstavljalo prvu fazu dobro isplanirane komunističke revolucije u kojoj je etapno trebalo eliministi njene klasne i političke protivnike. Najpre je to činjeno likvidacijama bez sudova u režiji tajne policije a potom su primat imali montirani politički procesi uglavnom po optužbama, a za ratne zločine ili neku vrstu kolaboracije. At the end and immediately after the conclusion of World War II, a strong wave of repression and revolutionary terror swept through all Eastern European countries, including Yugoslavia and Serbia, by instrumentalizing antifascism to eliminate opponents of the revolution. This violence was only partially driven by the war itself, the “ethos of retribution,” and even personal motives, which inevitably accompany almost all armed conflicts in history. However, to a greater extent, it represented the first phase of a well-planned communist revolution, aimed at gradually eliminating its class and political opponents. Initially, this was carried out through extrajudicial executions orchestrated by the secret police, followed by staged political trials, mostly based on accusations of war crimes or some form of collaboration. A második világháború végén és közvetlenül annak lezárását követően Kelet-Európa valamennyi államában, így Jugoszláviában és Szerbiában is, jelentős mértékű represszió és forradalmi terror bontakozott ki, amelynek során az antifasizmus eszméjét eszközként alkalmazták a forradalom ellenfeleinek felszámolására. Az erőszak részben a háborús körülmények, az ún. „megtorlás ethosza”, valamint személyes indítékok következménye volt, amelyek jellemzően minden fegyveres konfliktust kísérnek. Mindazonáltal, az események jelentős része egy előre megtervezett kommunista forradalom első fázisaként értelmezhető, amelynek célja az osztályellenség és a politikai opponensek fokozatos eliminálása volt. Kezdetben ez bírósági eljárás nélküli kivégzések formájában zajlott a titkosrendőrség irányításával, amelyet később koncepciós perek váltottak fel. Ezen eljárások során a vádlottakat rendszerint háborús bűncselekményekkel vagy valamilyen kollaborációval kapcsolatos vádakkal illették.
| Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Rovatcím: | Tudományos közlemények |
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Délvidéki szemle |
| Dátum: | 2024 |
| Kötet: | 11 |
| Szám: | 2 |
| ISSN: | 2416-223X |
| Oldalak: | pp. 15-38 |
| Nyelv: | magyar , angol , szerb |
| Kiadás helye: | Szeged |
| Befoglaló mű URL: | https://acta.bibl.u-szeged.hu/88938/ |
| Kulcsszavak: | Politikai terror - Jugoszlávia - 1944-1946 |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 36-38. ; összefoglalás szerb, angol, magyar nyelven |
| Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet |
| Feltöltés dátuma: | 2025. nov. 13. 12:54 |
| Utolsó módosítás: | 2025. nov. 13. 12:54 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/88974 |
![]() |
Tétel nézet |

