A nem öngyilkossági szándékú önsértés az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében, felnőtt mintában

Magyar Csilla; Reinhardt Melinda: A nem öngyilkossági szándékú önsértés az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében, felnőtt mintában. In: Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok, (10) 1. pp. 1-16. (2023)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű impulzus_010_001_005.pdf Letöltés (429kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Jelen kutatás célja a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés (non-suicidal self-injury; NSSI) vizsgálata a szégyen érzésével és az önkritikus ruminációval összefüggésben. A vizsgálat nem klinikai populáció bevonásával zajlott. Mintáját 1873 fő alkotta, többségében nők (n=1404, 74,96%). Az átlagéletkor 34,88 év volt (SD=14,58). A mintában elkülönítettük a sohasem önsértő (n=1129, 60,27%), a korábban önsértő (n=512, 27,34%) és az aktuálisan önsértő (n=232, 12,39%) csoportokat, valamint a repetitív önsértőket (10 vagy több önsértési epizód, n=481, 75,87%) és az alkalmi önsértőket (10-nél kevesebb önsértési epizód, n=153, 24,13%). A vizsgálat hozzáférhetőségi mintavétellel zajlott, a kitöltők anonim módon vettek részt a vizsgálatban. A következő mérőeszközök kerültek felhasználásra: Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (Inventory of Statements About Self-injury, Klonsky és Glenn, 2009); Szégyen Élmény Skála (Experience of Shame Scale, ESS, Andrews és mtsai, 2002); Önkritikus Rumináció Kérdőív (Self-Critical Rumination Scale, SCR, Smart és mtsai, 2016). Az eredmények a nemszuicidális önsértés kapcsolatát mutatják mind a szégyennel, mind az önkritikus ruminációval. A jelenségek komplexebb összefüggéseit tesztelő mediációs modell alapján a szégyen és a nem öngyilkossági célú önsértés kapcsolatában az önkritikus rumináció mediátor szerepet tölt be. Rámutattunk arra is, hogy a magasabb szégyenpontszám többféle önsértési mód együttes alkalmazásával asszociálódik. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a repetitív önsértők körében erőteljesebben van jelen az önkritikus rumináció. A három konstruktum vizsgálata alapján feltételezhetjük, hogy a szelf fókuszú önkritikus ruminatív gondolatok és a szégyen érzése meghatározóak a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés megjelenésének esetében. Eredményeink szükségessé teszik e konstruktumok további vizsgálatát.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok
Dátum:	2023
Kötet:	10
Szám:	1
ISSN:	2064-9258
Oldalak:	pp. 1-16
Nyelv:	magyar
Kiadó:	SZTE BTK Pszichológiai Intézet
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/89008/
Kulcsszavak:	Pszichológia, Önsértés, Mentálhigiéné
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 13-16. ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.01. Pszichológia
Feltöltés dátuma:	2025. nov. 13. 15:22
Utolsó módosítás:	2025. nov. 13. 15:27
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89014

Bővebben:

Tétel nézet