Önarckép macskaszemmel: Ember-állat sorsközösség Polcz Alaine Macskaregény című memoárjában

Kérchy Anna: Önarckép macskaszemmel: Ember-állat sorsközösség Polcz Alaine Macskaregény című memoárjában. In: Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok, (1). pp. 150-174. (2024)

[thumbnail of animalia_001_150-174.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
animalia_001_150-174.pdf

Letöltés (622kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Polcz Alaine Macskaregény (2000) című memoárja szervesen illeszkedik a nehezen elbeszélhető, tabusított traumatapasztalatokat – a múlandóság, a veszteség, a gyász élményeit – sajátosan női perspektívából elbeszélő, vallomásos-filozofikus, önéletrajzi ihletésű írásai sorába. A hetvenhárom éves szerző az egykori macskáihoz kötődő emlékfoszlányait egybegyűjtve igyekszik feleleveníteni múltját. A személyes önreflexiót és a tanatológiai meglátásokat ötvözve, a kíméletlen őszinteség, a tudományos kíváncsiság és a melankolikus önirónia sajátos elegyével vet számot halandóságunk megtestesült tudatával az ember–állat viszonyrendszer újragondolása során. Nő és macska találkozásakor „két világ átlépi egymás küszöbét”: a derridai ráeszmélés, a macska szemében tükröződő én másságának felismerése etikai megfontolásokhoz vezet a létezésükkel halandóságra ítéltek sorsközösségét hangsúlyozva. Fajközi kapcsolódásaink feltárása az elgyászolandó halálhoz való jog nekropolitikai tétjeinek felismeréséhez vezet. Alaine Polcz’s memoir Macskaregény (Catnovel, 2000) fits in the series of her confessional, philosophical, autobiographically inspired writings which all break taboos by narrating “unspeakable” traumas – experiences of passing, loss, and grief – from a specifically female perspective. The seventy-three-year-old author attempts to revive her past by recollecting fragments of memories related to cats, flashbacks of her feline encounters. Combining personal self-reflection and thanatological insights with a peculiar mixture of ruthless honesty, scientific curiosity, and melancholic self-irony, she explores the embodied cognition of our mortality through reconsidering human-animal relationships. During the meeting of a woman and a cat, “two worlds cross each other's thresholds:” with a Derridean epiphany, the recognition of the otherness of the self-same as reflected in the cat's eyes leads to ethical insights concerning interspecies connectedness and the common fate of all living beings condemned to mortality by their very existence. An in-depth analysis of sympoietic connections invites us to realize the necropolitical stakes of the human right for grievable lives.

Mű típusa: Könyv része
Egyéb cím: Self-Portrait from a Cat’s Eye-View: Sympoetic Humanimal Bondings in Alaine Polcz’s Memoir
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok
Dátum: 2024
Kötet: 1
ISSN: 3057-9465
ISBN: 978-963-306-998-1
Oldalak: pp. 150-174
Sorozat neve: Animalia eBooks
Nyelv: magyar , angol
Közreműködők:
Közreműködés
Név
NEM RÉSZLETEZETT
Polcz Alaine
Kiadó: SZTE BTK Animalia Kutatóközpont
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: https://acta.bibl.u-szeged.hu/89382/
Kulcsszavak: Állatábrázolás - irodalmi, Magyar irodalom története - 20. sz.
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 173-174. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Szakterület: 06. Bölcsészettudományok
06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom
Feltöltés dátuma: 2026. feb. 12. 09:54
Utolsó módosítás: 2026. feb. 12. 11:03
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89399
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet