Kelemen Zoltán: Az állat kiszolgáltatottsága az irodalomnak : az emberen kívüli leírhatóság kérdésessége. In: Állatszimbolika : vizuális és verbális interakciók az európai kultúrtörténetben, (2). pp. 72-90. (2025)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
animalia_002_072-090.pdf Letöltés (432kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Jóllehet a 20. századtól a művészek egyre kevésbé eszközként, szimbólumként, mitikus metaforaként használták fel, illetve ki az állatokat, s gyakrabban próbálták megérteni, vagy legalábbis megértően láttatni őket, a nyelv használata által, a stilizálás egyedien humán, esztétikai jellege miatt az állat továbbra is, mint kiszolgáltatott, külső, alapjában nem megragadható lényként jelenik meg az alkotásokban. A vizsgálat így annak a kérdésnek a megválaszolására irányul, hogy mennyiben megoldható az állat önmagaságában való ábrázolása. Az elemzés többek közt Mészöly Miklós, Georg Trakl, Hajnóczy Péter és Murányi Sándor Olivér állatokkal kapcsolatos szövegeit elemezve érinti az ökofilozófia kérdésfelvetéseit. Az érvelés középpontjában tárgy, növény, állat és ember viszonyának nyelvi, művészetelméleti problémája áll, amely megjelenik Dante nyelvelmélettel foglalkozó írásaiban, s később felbukkan Goethe, Martin Heidegger és Jacques Derrida munkásságában is. Although artists have used and abused animals less and less as tools, symbols, and mythical metaphors from the 20th century onwards, rather trying to understand them or at least to make them understandable through the use of language, the uniquely human, aesthetic mode of stylization, the animal continues to appear in works as vulnerable, external, essentially intangible. The paper aims to address the question of the extent to which this is a problem phenomenon that can be resolved or avoided. The analysis interprets works on animals by authors such as Miklós Mészöly and Georg Trakl. It also touches on the field of ecophilosophy, but focuses on the primarily linguistic, art-theoretical problem of the relationship between object, plant, animal, and human, which already exists in Dante's writings on the theory of language and later emerges in the work of Goethe. The discussion draws on the works of philosophers like Martin Heidegger and Jacques Derrida.
| Mű típusa: | Könyv része |
|---|---|
| Egyéb cím: | The vulnerability of the animal to literature |
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Állatszimbolika : vizuális és verbális interakciók az európai kultúrtörténetben |
| Dátum: | 2025 |
| Kötet: | 2 |
| ISSN: | 3057-9465 |
| ISBN: | 978-963-688-074-3 |
| Oldalak: | pp. 72-90 |
| Sorozat neve: | Animalia eBooks |
| Nyelv: | magyar , angol |
| Kiadó: | SZTE BTK Animalia Kutatóközpont |
| Kiadás helye: | Szeged |
| Befoglaló mű URL: | https://acta.bibl.u-szeged.hu/89383/ |
| DOI: | 10.14232/animalia.2025.1.5 |
| Kulcsszavak: | Állatszimbolika, Állatábrázolás - irodalmi |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 89-90. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és angol nyelven |
| Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom |
| Feltöltés dátuma: | 2026. feb. 12. 11:48 |
| Utolsó módosítás: | 2026. feb. 12. 11:48 |
| URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89407 |
 |
Tétel nézet |
