Az elidegenedés kultúrára tett hatása - avagy az európai civilizáció vége (?)

Gyenge Zoltán: Az elidegenedés kultúrára tett hatása - avagy az európai civilizáció vége (?). In: Modernség és modernitás. pp. 67-81. (2025)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű litterae_humaniores_2025_003_067-081.pdf Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az előadás azon hegeli, marxi gondolatnak az elemzésével indít, amelyet egyrészről Hegel A szellem fenomenológiájának híres uralom (Herrschaft) és szolgaság (Knechtschaft) fejezetében elsőként megfogalmaz, majd azt felhasználva Marx egyik legfontosabb esszéjében (Entfremdete Arbeit, 1844) ebből levezeti az elidegenedés (Entfremdung) fogalmát. Ez az előadás egyik vetülete. Marx nagyon pontosan leírja az elidegenedés egyes fázisait, amelynek végpontja az ember önmagától való elidegenedése. Ezt már nem fejti ki, hanem olyan utódokra „hagyja”, mint mondjuk Nietzsche (utolsó ember, félresikerült), Kierkegaard (árnyékegzisztencia), illetve a 20. század számos írója, filozófusa Kafkától Satrtre-ig. És persze a sort hosszan lehetne folytatni, nem elfelejtkezve a pszichoanalízis nagyjairól. Ez immár szinte felmérhetetlen hagyomány. Amivel viszont sem Hegel, sem Marx nem foglalkozik, az a kultúrától való elidegenedés. Az előadás második része pontosan ezzel foglalkozik, megpróbál rámutatni, hogy a civilizált világ alapjait manapság milyen hatások érik, és hogyan reagál erre az egyre inkább magát (talán jogosan) idegennek érző ember ebben a valóban egyre idegenebb világban. A kérdés megmarad: vajon az ember idegenedik el a kultúrától, vagy a kultúra az embertől. The paper begins with an analysis of Hegelian and Marxist thought. Hegel first formulated the concepts of master/lord (Herrschaft) and servant/bondsman (Knechtschaft) in the famous chapter of The Phenomenology of Spirit (Self-Sufficiency and Non-Self-Sufficiency of Self-Consciousness; Mastery and Servitude), and Marx then used them in one of his most important 1844 essays (Entfremdete Arbeit) to derive the concept of alienation (Entfremdung). This is one aspect of the lecture. Marx describes the various phases of alienation in detail, the final stage being man’s alienation from himself. However, he does not elaborate on this, instead ”leaving” it to his successors, including Nietzsche (the last man, the failed man), Kierkegaard (shadow existence) and numerous 20th century writers and philosophers, from Kafka to Sartre. The list could go on and on, not forgetting the greats of psychoanalysis. This has now become an almost immeasurable tradition. However, neither Hegel nor Marx deals with alienation from culture. The second part of the lecture addresses this issue, examining the influences that affect the foundations of today’s civilised world and how people who increasingly feel alienated (perhaps rightly so) react to this increasingly alien world. The question remains: are people becoming alienated from culture, or is culture becoming alienated from people?

Mű típusa:	Könyv része
Rovatcím:	A modernitás filozófiai és eszmetörténeti alapjai
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Modernség és modernitás
Dátum:	2025
ISSN:	3057-9929
ISBN:	978-963-688-090-3
Oldalak:	pp. 67-81
Sorozat neve:	Litterae Humaniores
Nyelv:	magyar , angol
Kiadó:	Szeged University Press
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/89386/
DOI:	10.14232/lh.2025.3.2
Kulcsszavak:	Elidegenedés, Filozófia
Megjegyzések:	Bibliogr.: 81. p. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.03. Filozófia, etika és vallástudományok
Feltöltés dátuma:	2026. feb. 12. 15:20
Utolsó módosítás:	2026. feb. 12. 15:41
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89412

Bővebben:

Tétel nézet