A kiégés, mint valós veszély : adalékok a kiégés szindróma kutatásához

Csehák Auguszta; Papp Anita: A kiégés, mint valós veszély : adalékok a kiégés szindróma kutatásához. In: Acta Sana, (1) 1. pp. 12-18. (2006)

[thumbnail of sana_2006_001_012-018.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
sana_2006_001_012-018.pdf

Letöltés (303kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Összefoglalás : Bevezetés: A kiégés szindróma kutatása az 1970-es években az USA-ban (Freudenberger 1974. Maslach 1976.) kezdődött, azonban a hazai kutatások csak a 90-es években váltak figyelemfelkeltővé (Fekete, 1991. Hézser, 1996.). Maslach és Jackson 1981-ben készítette el vizsgálati eszközét, a Maslach Burnout Inventory-t (MBI), és az addig főleg leíró jellegű kutatások ezzel az objektív mérési eszközzel már lehetővé tették az egyes kiégési stádiumok feltárását az egészségügyi dolgozók körében. A jelen kutatásainkat a kiégés, mint valós veszély inspirálta és a változtatni akarás vezérelte. Célkitűzés: Hasonlóan a releváns szakirodalomhoz, a vizsgálatok célja az volt, hogy további összefüggéseket keressen az ápolói szakma és a kiégés szindróma között, különös tekintettel annak okaira, megjelenő tüneteire, illetve az egyes megküzdési technikák megismerésére. A vizsgálat kiterjedt a munkából eredő stresszhatásokra (beosztás, túlóra, pályaelhagyás) és az ezeket befolyásoló tényezőkre. Módszer: Vizsgálatainkat a Szegedi Tudományegyetem különböző klinikai osztályain dolgozó ápolók körében végeztük el 2002-ben, majd 2003-ban. Mindkét esetben az intenzív osztályon dolgozó ápolók eredményeit hasonlítottuk a nem intenzív (belgyógyászati és sebészeti jellegű osztályok, pszichiátria) osztályokon dolgozó ápolókéhoz. Az első vizsgálat (n = 103) önkitöltős, egyénileg összeállított kérdőíves módszerrel történt. A fő kérdéscsoportok a kiégés kialakulásával összefüggő tényezőket, illetve a kiégés tüneteinek meglétét vagy hiányát kívánták feltárni, továbbá a kutatás kiterjedt a különböző feszültségoldó módszerekre is. A második vizsgálatot a Maslach Burnout Inventory - önkitöltős kérdőívvel végeztük (n = 114). Az adatok feldolgozása az alapstatisztikai próbák segítségével történt, illetve a Mann-Whitney non paraméteres próbát alkalmaztuk a folyamatos változók megállapítására. Eredmények: Szignifikanciát lehetett kimutatni az emocionális kimerüléssel kapcsolatban az életkor (p<0,025) és az egészségügyben eltöltött idő (p<0,001) között. Az intenzív osztályon dolgozóknak mintegy 25%-a, a nem intenzív ellátást nyújtó osztályon dolgozók 30%-a másodállást vállal, emellett 60%-a túlórázik is a munkahelyén. A személyes teljesítést befolyásoló szomatikus tünetek, mint az alvászavar, fáradékonyság, gyomorpanaszok, fejfájás, a jelen kutatásban is megjelentek, amelyek tovább rontják az ellátás minőségét és csökkentik az ápolók teljesítményét. Summary : Introduction: The research of burnout syndrome started in the USA in 1970’s (Freudenberger 1974, Maslach 1976) but the Hungarian studies drew attention only in the 1990’s (Fekete 1991, Hézser 1996). Maslach and Jackson created their research tool, the Maslach Burnout Inventory (MBI) in 1981 and this objective measurement instrument made it possible to explore the stages of burnout among health care workers instead of the previous descriptive studies. Our research was inspired by the real threat of burnout and lead by wanting to change. Purpose: Similarly to the relevant literature the aim of the research was to find further connections between the profession of nursing and the burnout syndrome, especially looking at the its reasons, symptoms and understanding some coping techniques. Method: Our survey was made among nurses at different clinical departments of the University of Szeged in 2002 and 2003. In both cases the results of the nurses at intensive care units were compared with those of non-intensive units (internal medicine, surgery, psychiatry). The first survey (n=103) was made with self fill-in questionnaire compiled by us. The main groups of questions intended to explore the factors of the beginning of burnout and the presence or lack of the symptoms and our research looked at the tension releasing methods as well. We made the second survey with the Maslach Burnout Inventory self fill-in questionnaire (n=114). We processed the data with the basic statistical probes and we used the Mann-Whitney non-parameter probe for the establishment of the continuous variables. Results: Significance has been shown between age (p<0.025) and the time spent in health care (p<0.001) in connection with emotional fatigue. 25 % of the intensive care unit workers and 30 % of the non-intensive care workers undertook second jobs and 60 % work extra hours at their work place. The somatic symptoms that influence personal performance such as insomnia, fatigue, gastric complaints and headaches have appeared in this survey too, which hinder the quality of the service and decrease the performance of nurses.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Acta Sana
Dátum: 2006
Kötet: 1
Szám: 1
ISSN: 2060-3142
Oldalak: pp. 12-18
Nyelv: magyar
Befoglaló mű URL: http://acta.bibl.u-szeged.hu/39781/
Kulcsszavak: Orvostudomány, Pszichológia
Megjegyzések: Bibliogr.: 17. p.; Összefoglalás; Burnout as a real threat : contribution to the research of the burnout syndrome
Feltöltés dátuma: 2016. okt. 17. 09:57
Utolsó módosítás: 2021. már. 22. 10:08
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/30388
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet