Az önkontroll jelentősége az intertemporális döntésekben

Lippai László: Az önkontroll jelentősége az intertemporális döntésekben. In: Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban. pp. 346-362. (2012)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_346-362.pdf Letöltés (260kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az intertemporális döntések magatartás-gazdaságtani kutatása során, egy klasszikus kísérleti helyzetben világossá vált, hogy az emberek gazdasági döntéseiket gyakran úgy kénytelenek meghozni, hogy preferenciáik sorrendje nem állandó. A rövid- illetve hosszú távú döntési kontextus, vagyis az, hogy a preferenciareláció egyik tagja mennyire közel ill. távol van a jelentől, a preferenciasor megváltozását eredményezheti. Zavarba ejtő volt a felismerés, hogy rövidtávon a fogyasztók képesek olyan preferenciasort kialakítani, amely nem optimális. A zavart fokozta az, hogy a rövidtávon irracionális preferenciasort kialakító fogyasztó hosszútávon racionális preferenciasor mentén választ, tehát képes a preferenciaváltásra is (Noor, 2005). Az önkontroll gazdasági szempontú vizsgálata tulajdonképpen nem más, mint annak kutatása, hogy a racionális (hosszú távú) illetve az irracionális (rövid távú) preferenciarelációk közti preferenciasor kialakulását miként lehet modellezni. A kérdés az, mi alapján dönti el a fogyasztó, hogy a rövid távú avagy a hosszú távú preferenciasorának megfelelően cselekedjen-e. Az önkontroll fenti problémájának vizsgálata számos, irracionálisnak tűnő fogyasztói magatartás elemzésének eszközévé vált. A dohányzás, az elhízás, a televízió-nézés, illetve átfogóan az addiktív fogyasztás gazdaságtani teóriái zömében az intertemporális döntések elméleti keretei között születnek meg. A magyarázatok spektruma az irracionális döntések racionális alapjainak kimutatásától a racionális(abb) preferenciák megerősítésének vizsgálatáig terjed. Az előbbire példaként Becker racionális addikció elméletét említhetnénk, amely szerint az addiktív fogyasztás (alkohol- és drogfogyasztás, illetve a dohányzás) gazdaságilag racionális magatartás, mert stabil preferenciák melletti előretekintő haszonmaximalizálással jellemezhető (Becker et al., 1988). Az utóbbira példa a napjainkban kibontakozó internália-elmélet, melynek egyik fontos kutatási kérdése az, hogy lehet-e a fogyasztókat arra rábírni, hogy racionális, hosszútávú preferenciasoruk mentén válasszanak, és ha igen, akkor ezt milyen kormányzati eszközökkel lehet támogatni (Whitman, 2006). Az önkontrollt próbára tévő kísértések vizsgálata során az „elköteleződés” (commitment) mechanizmusa azt mutatja, hogy a fogyasztók aktívan törekedhetnek arra, hogy önmagukat a racionális preferenciasor választására kényszerítsék (Benhabib és Bisin, 2005). Ezek a fejlemények a fogyasztói döntések jóval komplexebb modelljének kialakításának szükségességét vetik fel.

Mű típusa:	Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
Dátum:	2012
ISBN:	978-963-306-117-6
Oldalak:	pp. 346-362
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/57381/
Kulcsszavak:	Önkontroll, Racionális addikció, Racionális választás
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 361-362. ; összefoglalás magyar nyelven
Feltöltés dátuma:	2019. máj. 21. 10:27
Utolsó módosítás:	2020. ápr. 02. 10:13
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57568

Bővebben:

Tétel nézet