A majom szerepe Watteau arabeszkjein: díszítőelem vagy társadalomkritika?

Rausch-Molnár Luca: A majom szerepe Watteau arabeszkjein: díszítőelem vagy társadalomkritika? In: Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok, (1). pp. 75-89. (2024)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű animalia_001_075-089.pdf Letöltés (414kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányunkban a 18. század első évtizedeiben díszített párizsi plafonok arabeszkjein megjelenő, részben a francia rokokó festőnek, Jean-Antoine Watteau-nak tulajdonított majomábrázolásokat elemzünk. Művészettörténeti szemszögből vizsgáljuk az arabeszkek kialakulását és jelentőségét, azonban elsősorban a művészetelmélet felől közelítjük meg azt a kérdést, hogy pusztán egzotikus díszítőelemmel, avagy a társadalom moralizáló tükrével állunk-e szemben Watteau „majmai” esetében. A 17. és 18. századi művészetelméleti gondolkodók által kidolgozott műfaji hierarchiák szemszögéből vizsgáljuk az elsősorban a néző érzékeire ható arabeszkeket, és arra a következtetésre jutunk, hogy a hierarchiák kontextusában a majmot ábrázoló arabeszkek játékos világa nem más, mint díszítő motívum. The study analyses representations of monkeys attributed to the French painter, Jean-Antoine Watteau, found on Parisian ceilings decorated during the first decades of the 18th century. We examine the birth and importance of the arabesque from the perspective of art history; however, it is primarily from the aspect of art theory that we approach the question of whether the monkey is only an exotic motif in the arabesques or a mirror to its contemporary society. We examine the arabesques, which affect the senses, from the perspective of the genre hierarchies established by 17th- and 18th-century art theoreticians. In the context of these hierarchies, it is concluded that the playful world of arabesques representing monkeys is a decorative motif.

Tétel nézet