"Kit érdekel a fatörzsnek dőlt állat?": farkasok a Pilinszky-lírában

Czeglédi Lili: "Kit érdekel a fatörzsnek dőlt állat?": farkasok a Pilinszky-lírában. In: Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok, (1). pp. 132-149. (2024)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű animalia_001_132-149.pdf Letöltés (442kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

„Légy hát, akár az állatok, / oly nyersen szép és tiszta”: írja Pilinszky Magamhoz című versében. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a farkas, a „tisztaszívű állat” milyen jelentések hordozójaként épül be az életmű motívumhálózatába. A vizsgált művek esetében kétfelé válik a szimbólum jelentése: a Két szonett (1939) és az Ahogyan csak (1971) klasszikusan bibliai, apokaliptikus vonatkozásokkal dolgozik, míg a KZoratórium (1962) betétverse, a Fabula, valamint a Juttának (1971) farkasa már sajátságos olvasatokkal bír. A tanulmány ezekre az egyedi jelentésekre koncentrál, amelyek a szakralitáshoz és a profanitáshoz egyaránt kapcsolódnak: a szentségtől a holokausztáldozatokig vezetnek; s olyan fogalmak helyébe állnak, mint a kirekesztettség vagy a szeretetlenség. A farkasok számos fontos motívumhoz – mise, áldozat, evés, monstrancia, tél, hó – és a Pilinszky-líra alapvető fogalmaihoz – szeretet, ártatlanság, bűnösség, elhagyatottság – kapcsolódnak, ezért tanulságokkal bír az életmű más területeivel való összeolvasás is. “So be like the animals, / such raw-beauty and pure,” wrote Pilinszky in his poem “Magamhoz” (“To Myself”). My paper explores how the wolf, the “pure-hearted animal,” becomes integrated into the complex network of motifs in the lyrical oeuvre. In the examined works, the meaning of the symbol diverges in two different directions: “Két szonett” (“Two Sonnets,” 1939) and “Ahogyan csak” (“As It Will,” 1971) hold classical biblical, apocalyptic connotations, while the embedded poem of “KZ-oratórium” (“KZ Oratory,” 1962), known as “Fabula,” and “Juttának” (“To Jutta,” 1971) have more specific readings. The study argues that these unique significations refer simultaneously to sacrality and profanity and evoke associations ranging from sanctity to Holocaust victims, as the wolves symbolically stand in place of concepts such as exclusion and lovelessness. The figure of the wolf is associated with a number of important motifs – mass, sacrifice, eating, monstrance, winter, snow – and resonates with fundamental concepts of Pilinszky’s poetry – love, innocence, guilt, abandonment. Therefore, a more contextualised interpretation drawing a comparison with other areas of Piliniszky’s oeuvre may yield exciting results.

Tétel nézet