Erdélyi és magyarországi egyetemi hallgatók diszfunkcionális pedagógiával összefüggő korábbi tapasztalatainak retrospektív vizsgálata

Soós István; Ozsváth Károly; Borosán Lívia; Budainé Csepela Yvette; Cserny Ákos; Németh Zsolt; Boros-Balint Iuliana; Balla Béla József; Ciocoi-Pop Rareș Dumitru; Hamar Pál: Erdélyi és magyarországi egyetemi hallgatók diszfunkcionális pedagógiával összefüggő korábbi tapasztalatainak retrospektív vizsgálata. In: Új kutatások a neveléstudományban 2025 : neveléstudomány tegnap és ma - a jövő kihívásai, (15). pp. 315-331. (2026)

Cikk, tanulmány, mű ukn_2025_315-331.pdf Letöltés (763kB)

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányunk a diszfunkcionális pedagógia történeti és jelenkori vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel a fekete pedagógiára. Az 1970-es évek végén megjelent fogalom olyan pedagógiai eljárásokra utal, amelyek veszélyeztetik a nevelt testi, lelki vagy szellemi egészségét, és tartós negatív következményekkel járhatnak. Az elméleti áttekintést empirikus vizsgálat egészíti ki, amely a testnevelő tanárok és edzők sérelmes magatartásával kapcsolatos korábbi hallgatói tapasztalatokat elemzi. A mintát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Testnevelés és Sport Karának magyar tagozatán, a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen tanuló 307 hallgató alkotta. Az adatfelvétel a 2022/2023-as tanévben, retrospektív módon, magyar nyelvű, papíralapú, nyílt kérdéseket tartalmazó strukturált kérdőívvel történt. A kérdések a sérelmes esemé- nyekre, azok szereplőire, körülményeire, feltételezett okaira és következmé- nyeire irányultak. A válaszokban megjelentek a fekete pedagógia különböző formái. A beszámolók szerint a férfi pedagógusokhoz gyakrabban kötődtek ilyen esetek, mint a nőkhöz; az érintett pedagógusok között a 31–40 és a 41–50 éves korosztály volt a leggyakoribb. A lelki terror és az érzelmi bántal- mazás legtöbb felidézett esete középiskolához, a 14–18 éves életkorhoz kapcsolódott.

Tétel nézet