Sókratés rútsága Aristophanés, Platón és Xenophón írásaiban

Pál Katalin: Sókratés rútsága Aristophanés, Platón és Xenophón írásaiban. In: Corollarium, (2). pp. 54-89. (2014)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű corollarium_2014_002_054-089.pdf Letöltés (697kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A történeti Sókratés rejtélyes alakját általában véve rútként jellemzik. Aristophanés, Platón és Xenophón leírásaiban rútságának egyes jegyei nem egyeznek egészében. A dolgozat a rút Sókratés említett szerzők által megformált alakjainak problémáját két, az Aisópos-regény által kiemelt homérosi szöveghely elemzésén keresztül ragadja meg. Az Ilias Második énekében a seregben valószínűleg tréfamesteri funkciót betöltő Thersités „a rút külső rút belsőt takar” szabályának egy eseteként ábrázolódik. Az Odysseia Nyolcadik énekében Odysseus önképe pedig a „rút külső szép belsőt rejt” isteni törvénye alapján képződik meg. Miközben a dolgozat összegyűjti a rút jegyeket, arra keresi a választ, hogy az egyes alakokat jellemző hitvány tulajdonságok és általában véve a test és/vagy lélek rútsága együtt jár-e a személy nevetségességével. Kitér arra is, hogy mennyiben tekinthető Aristophanés, Platón és Xenophón írásaiban Sókratés a Thersités vagy Odysseus megformálta típusok örökösének. The mysterious historical figure of Socrates is generally characterized as being ugly. Aristophanes, Plato and Xenophon are not applying the same specific features in their descriptions of the philosoper's ugliness. The essay is dealing with the problem of the ugly Socrates figures of the aforementioned authors through an analysis of two Homeric places highlighted by the Aesop Romance. While in the second book of the Iliad Thersites, who is supposed to be a gelótopois in the Greek army, obeys the law of “who is ugly outside is ugly inside”, in the eighth book of the Odyssey Odysseus’ self-image is the example for the divine law of “who is ugly outside is beautiful inside”. The essay collects the ugly features and it aims to find an answers to the question whether the vices of each figure and generally the ugliness of the body and/ or soul entails the ridiculousess of the given person as well. Furthermore the essay examines whether Socrates – as descirbed in Aristhophanes, Plato and Xenophon – can be seen as an heir of the typical characteristics formulated by Thersites or Odysseus in Homer.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	The ugliness of Socrates by Aristophanes, Plato and Xenophon
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Corollarium
Dátum:	2014
Kötet:	2
ISSN:	2064-5023
Oldalak:	pp. 54-89
Nyelv:	magyar , angol
Kiadó:	Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/46768/
Kulcsszavak:	Aristophanes, Ephesiakos, Xenophon, Platon, Görög irodalom - ókori, Rútság - művészetfilozófia - ókori
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 84-88. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.03. Filozófia, etika és vallástudományok
Feltöltés dátuma:	2017. jún. 29. 12:51
Utolsó módosítás:	2025. okt. 06. 13:54
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/47619

Bővebben:

Tétel nézet