Institutionelle grundlagen der legislation in Ungarn (1920-1944/45)

Ruszoly József: Institutionelle grundlagen der legislation in Ungarn (1920-1944/45). In: Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica, (70) 14. pp. 1-48. (2007)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű juridpol_070_fasc_014_001-048.pdf Letöltés (4MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A korszak választójogi jogszabályainak az. anyagi :választójogra vonatkozó főbb rendelkezéseit . röviden áttekintve szembeötlik, hogy a . jogalkotók nem mértek egyenlő mértékkel: mindenekelő tta nőket és a fiatalokat juttatták hátrányos helyzetbe. Az 1918: I. néptörvényt alapul vevő Friedrich-féle rendszerben még alig volt eltérés anemek kötött, utána: viszont a nők kárára lényeges különbségek alakultakki,ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a :kisgazdapárt, majd a helyébe lépő kormánypártok idegenkedtek az egyház főként a katolikus papság — által könnyebben befolyásolható nőktől, akiknek helyét különben i s_. a családban és nem a politikai °küzdelmekben láttak. Bár :a baloldali ellenzék az általa ; kívánt általánosabb választójogot a nőkre is ki akarta terjeszteni, mégis,; különös módon, a női választójog legharcosabb 'követelni a különféle keresztény pártok képviselői ' voltak,minthogy elsősorban' ők számítottak a női szavazatokra: A választójogi korhatár fokozatos:és differenciált emelése, a fiatalabb nemzedék háttérbe szorítása ugyancsak, az ellenzék ellen irányult. Míg azonban ez az 1920-as évek elején egyértelműen :a baloldalt sújtotta ;az 1938: XIX. tc.-beli szabályozás a nyilaspártok és más szélsőjobboldali irányzatok visszaszorítását is célozta. Ezek ugyanis a nacionalizmus < légkörében nevelt ifjúság bizonyos rétegeit jelentős mértékben befolyásolták. Az ugyancsak növekvő időtartamban megkövetelt : magyar állampolgárság és helyben lakás föltétele eredetilegazelső világháború idején ;bevándorolt . zsidóság . távoltartását célozta a választástól. Ezt, bár idővelelvesztettea „rendeltetését", mégis megtartották. A jogalkotó szervek igyekeztek : ugyan eleve áthidalni a trianoni békeszerződés . okozta állampolgársági bonyodalmak választójogi lecsapódását, a gyakorlatban azonban a jogszabályok ez irányú rendelkezései sok nehézséget okoztak: Az egy helyben lakás (domicílium) : föltétele, amely az állandó lakással rendszerint 'együttjáró megállapodott életmódot 'volt hivatva méltányolni, elsősorban a munkalehetőségek szűkössége: miatt a lakóhelyüket gyakrabban változtató munkásokat sújtotta; különösena világháborút követő, valamint a gazdasági válság éveiben zárhatott ki sok, vándorbotra szorult munkásembert e fontos politikai jogból. A jogszabály-szerkesztők célja éppen ez lehetett. Mivel e föltétel bizonyos értelmiségi rétegek, így a menekült: vagy állástalan' közalkalmazottak számára is hátrányos volt,a jogszabály-szövegezők eleve gondoskodtak, hogy ezeket a kormánypártinak vélt elemeket legalább részben fölmentsék alóla.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
Dátum:	2007
Kötet:	70
Szám:	14
ISSN:	0324-6523
Oldalak:	pp. 1-48
Nyelv:	magyar , német
Kiadó:	Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/72644/
Kulcsszavak:	Jogtörténet - Magyarország - 1920-1945, Törvényhozás - Magyarország - 1920-1944
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány 05. Társadalomtudományok > 05.06. Politikatudomány 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 11:12
Utolsó módosítás:	2023. dec. 01. 11:32
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/7375

Bővebben:

Tétel nézet