A citera tánckísérő szerepe a 20. század második felében

Kasza Dániel: A citera tánckísérő szerepe a 20. század második felében. In: DiákKörKép 5. : tudományos diákköri írások a néprajz szegedi műhelyéből, (19). pp. 40-60. (2023)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű taj_es_nepi_kultura_019_040-060.pdf Letöltés (3MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Kutatásomban igyekszem rávilágítani tágabb környezetem táncos-zenész hagyományainak kapcsolatára, kölcsönhatásaira, a táncosok és a zenészek közötti interakciókra, melyek által, reményeim szerint magam is jobban megismerhetem ezeket a kulturális gyakorlatokat. Szeretném lehetőségeimhez mérten megismerni és elsajátítani azokat, az autodidakta módon kialakított test-technikákat,1 melyekkel a kottát nem ismerő és zeneileg, intézményesített értelemben képzetlen, nemhivatásos, vagy csak kisebb közösségük igényeit kielégítő citerások képesek voltak ezzel az egyszerű hangszerrel tánczenét szolgáltatni a táncos mulatságok során.2 A citera tánckísérő szerepét napjainkra szinte teljesen felváltotta a hangszer dalt, éneket kísérő funkciója. Mivel én magam is játszom ezen a hangszeren, tagja vagyok citerazenekarnak, valamint a készítésével is foglalkozom, ezért émikus kutatóként is vizsgálom a témát. Ez a kutatói pozíció segítségemre volt abban, hogy a terepmunka-alkalmak során zenei szaktudásom és zenészi gyakorlatom a mélyebb megértést szolgálják. Adatközlőimmel együtt zenélhettem, ezalatt rengeteget tanulhattam tőlük, valamint lehetőségem nyílt a testet öltött tudás (embodiment)3 vizsgálatára. Terepmunkámat a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun és CsongrádCsanád vármegyék egyes településein, tanyáin végeztem. Nem célom egy monografikus igényű munkát elvégezni, mindössze betekintést kívánok nyerni a második világháború és az ezredforduló közötti időszak, kiskunsági és dél-alföldi, tanyasi- és falusi társadalom saját szervezésű tánceseményeinek átalakulásának folyamatába. Az adatközlők visszaemlékezései alapján és játékstílusuk bemutatásával kísérletet teszek a citera tánckísérő funkciójának feltárására. Természetesen a témának nem csak a zenészek, hanem a táncosok4 szempontjából történő vizsgálatát is munkám hangsúlyos részének tartom. Szeretném továbbá feltárni a citerás és a táncos közötti viszonyrendszer rejtett dimenzióit. Munkám során az 1940-50-es évekbeli, hagyományos citerás táncalkalmakat igyekszem megismerni, valamint az ezt követő időszakban, a citera népzenei revival-mozgalomban és ezekben az időszakokban betöltött tánckísérő szerepét. A kutatásomat megnehezíti, hogy akik fiatal felnőttként részt vettek ilyen alkalmakon, már 80. életévük körül, vagy azon túl járnak. Nem egy alkalommal szembesültem azzal, hogy az egykor közösségük által elismert citerások vagy táncosok, koruk és megromlott fizikai állapotuk miatt már nem tudtak zenélni, még kevésbé táncolni. Ennek ellenére gazdag szóbeli információkkal szolgáltak, melyek mentén citerásként sok zenetechnikai fogást és testtechnikát sikerült rekonstruálnom, valamint a táncokat illetően is számos mozdulatot, szokást sikerült megismernem.

Mű típusa:	Könyv része
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	DiákKörKép 5. : tudományos diákköri írások a néprajz szegedi műhelyéből
Dátum:	2023
Kötet:	19
ISSN:	1785-0991
Oldalak:	pp. 40-60
Méret:	24 cm
Sorozat neve:	Táj és Népi Kultúra
Nyelv:	magyar
Kiadó:	Solymossy Sándor Egyesület ; SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/89957/
Kulcsszavak:	Citera, Népzenei élet - Magyarország - 20. sz., Táncházmozgalom - Magyarország - 20. sz.
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 56-59. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	05. Társadalomtudományok 05. Társadalomtudományok > 05.04. Szociológia 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.04. Művészetek (művészetek, művészettörténet, előadóművészetek, zene)
Feltöltés dátuma:	2026. már. 19. 13:07
Utolsó módosítás:	2026. már. 19. 13:07
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89960

Bővebben:

Tétel nézet