Problems of the Ukrainian national minority in Poland in the years : 1919-1923

Żurawski vel Grajewski Przemysław: Problems of the Ukrainian national minority in Poland in the years : 1919-1923. In: Acta Universitatis Szegediensis : acta historica, (95). pp. 107-119. (1992)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű historica_095_107-119.pdf Letöltés (908kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az első világháború viharából kiemelkedő új közép-európai államok egyik legfőbb problémája a nemzeti kisebbségek kérdése volt. Az ukránok a legnagyobb létszámú kisebbséget alkották nem csak a Lengyel Köztársaságban, de egész Európában. Az ukránokat is akaratuk ellenére csatolták Lengyelországhoz. A hagyományosan rossz lengyel-ukrán kapcsolatok történetéhez hozzátartozik Kelet-Galícia problémája, ahol az ukránok többségben voltak, a lengyelek pedig kisebbségben.Ugyanakkor a lengyel kisebbség kulturális és gazdasági téren egyaránt uralkodó pozíciókat vívott ki magának. A Habsburg Monarchiában a kelet-galíciaiak megszokták a birodalom alkotmányos rendszerét, így ez a terület vált az ukrán nemzeti öntudat, a politikai kultúra, egyszóval a nemzeti mozgalom központjává. A nemzetközi politika problémájává az ukrán kérdés az 1918-as breszti békével vált Amikor 1918 őszén létrejött a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság, ez az állam háborúba keveredett Lengyelországgal. Az ukrán lakosság, amely azokon a területeken élt, amelyek később Lengyelországhoz kerültek, inkább tárgya, mintsem aktív résztvevője volt a lengyel-ukrán konfliktusnak. A Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság és a Ukrán Népköztársaság vezetői hiába reménykedtek, egyik köztársaságot sem ismerték el az antant hatalmak. Az Ukrán Népköztársaságot a németek bábáskodása, a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaságot pedig a bolsevikokhoz fűződő kapcsolatok tüntették fel rossz színben. A lengyel diplomácia az ukránokat mint a németek bolsevik szövetségeseit tüntette föl Párizsban. Amikor az Ukrán Népköztársaság hadereje vereséget szenvedett és a Vörös Hadsereg egységei a lengyel határok felé törtek, a nagyhatalmak úgy vélték, hogy az ukránok nem alkotnak elegendő antibolsevista erőt. A szovjet invázió azzal fenyegetett, hogy Kelet-Galícián keresztül kapcsolat létesül a Magyar Tanácsköztársasággal - legalábbis ekkoriban Párizsban sokari tartottat ettől a lehetőségtől. 1919. június 25-én Lengyelország engedélyt kapott Kelet-Galícia megszállására. Csak Gyenyikin időleges katonai sikerei tudták Lengyelország tárgyalási pozícióját meggyengíteni. A békekonferencia nem ismerte el Kelet-Galíciát lengyelország részének. 1919. december 8-án hivatalosan is kihirdették: a területet a Népszövetség mandátumának nyilvánították és Lengyelország ellenőrzése alá helyezték, 25 évre. Ennek lejárta után a Népszövetség Tanácsát bízták meg, hogy döntsön a terület hovatartozásától. Amikor azonban Gyenyikin offenzívája összeomlott, a már kihirdetett határozat végrehajtását felfüggesztették. A nagyhatalmak belátták, hogy egyetlen lengyel kormány sem lenne hajlandó az egyszer már megszállt területeket kiüríteni. A lengyel-szovjet háború idején Le negyeiország összefogott az Ukrán Népköztársasággal és az 1922-ben aláírt Rigai béke véglegesen döntött a területek felosztáságól. Az emigráns ukrán politikusok a nemzetközi fórumokon megpróbálták érvényesíteni a Nyugat-Ukrán - illetve az Ukrán - Népköztársaság jogait, sikertelenül. Amikor pedig a lengyelországi választások bojkottálására szólították föl az ukránokat, csak azt érték el, hogy a szejmbe csak Varsóhoz hű ukrán nemzetiségi képviselők kerültek. Az ukrán kérdés mint nemzeti kisebbségi probléma az évek során több konkrét esetben is fölmerült - így például a Lvovi Ukrán Egyetem alapítása, az ukrán nyelvű oktatás problématikája, az ortodox egyház ukrajnaizálása, vagy a lengyel katonai kolonizáció ügyében. Összehasonlítva más területekkel - Bukovina, Besszarábia, Kárpát-Ukrajna, amelyek a nemzetközi vetélkedésnek pusztán tárgyai, de nem aktív résztvevői voltak - a két ukrán Népköztársaság valóban létezett. Végül is sorsuk a csatamezőkön dőlt el. Bonyolította a helyzetet, hogy Lengyelország szomszédai is igyekeztek az ukrán kérdést a maguk javára is kihasználni - így Németország, Csehszlovákia, Litvánia és Szovjet-Oroszország. A végeredmény egy a II. Lengyel Köztársasággal szemben ellenséges ukrán nemzeti kisebbség létrejötte volt.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím:	Az ukrán nemzeti kisebbség problémái Lengyelországban az 1919-1923-as években
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
Dátum:	1992
Kötet:	95
ISSN:	0324-6965
Oldalak:	pp. 107-119
Nyelv:	magyar , angol
Kiadó:	University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Kiadás helye:	Szeged
Befoglaló mű URL:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/37127/
Kulcsszavak:	Kisebbség - ukrán - Lengyelország - 1919-1923
Megjegyzések:	Bibliogr. a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven
Szakterület:	06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet
Feltöltés dátuma:	2016. okt. 15. 07:57
Utolsó módosítás:	2026. feb. 03. 13:02
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2784

Bővebben:

Tétel nézet