Katona Eszter: La cuestión de la neutralidad española e Italia : 1939-1943. In: Acta hispanica, (7). pp. 59-75. (2002)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
hisp_007_059-075.pdf Letöltés (123kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Jóllehet Spanyolország nem vett részt hadviselőként a második világháborúban, azonban a tengelyhatalmakhoz fűződő szoros kapcsolata miatt érdekes megvizsgálni a spanyol álláspontot is. Hogyan alakult a spanyol-olasz barátság a második világháború első éveiben? Milyen események befolyásolták Spanyolország pozícióját? A tanulmány ezekre a kérdésekre próbál választ adni a római Külügyminisztérium Történeti Levéltárának diplomáciai dokumentumainak tükrében. A második világháború kitörésekor Spanyolország, Olaszországhoz hasonlóan, a semlegesség mellett foglalt állást. Ezt az ország gazdasági, katonai és lelki helyzete is indokolta, hisz a polgárháború után egy hosszabb békeidőszakra volt szükség. A semleges pozícióban az első változást Olaszország hadba lépése hozta meg: ekkor Spanyolország a semlegességről a nem hadviselő álláspontra tért át. 1940 nyarától Spanyolország hadba lépésének lehetősége egyre erősödött, és a náci vezetők is igyekeztek nyomást gyakorolni Francóra. Hitler számára Gibraltár fontossá vált és úgy tűnt, hogy az erre vonatkozó terveiben (Félix-hadművelet) nélkülözhetetlen a spanyol intervenció. A spanyol belpolitikában történt változások (Serrano Suñer külügyminiszteri kinevezése) is a tengelybarátság egyre szorosabb voltát jelzik. A „kísértés” fontos pillanata volt a Franco-Hitler találkozó Hendayaban. A spanyolok túl sokat követeltek az intervencióért cserébe, Hitler pedig nem volt hajlandó ennek engedni. Ennek ellenére a Führer továbbra is igyekezett nyomást gyakorolni Francóra, mégpedig az olaszokon keresztül. Ennek eszköze Mussolini és az olasz külügyminiszter, Galeazzo Ciano volt. A két mediterrán diktátor közötti találkozóra Bordigheraban került sor, azonban a spanyol álláspontot illetően ez az esemény sem hozott lényegi változásokat. Franco ügyes halogató taktikája, és nem is leplezett hintapolitikája végül is sikerrel járt: ellen tudott állni a tengely (olasz, német) felől érkező nyomásnak, míg a szövetséges (angol, amerikai) segélyszállítmányokkal sikerült elkerülnie a teljes gazdasági összeomlást. Spanyolország végül egyetlen konkrét „gesztussal” vett részt a világháborúban: önkénteseket küldött az orosz frontra a németek oldalán. A tengelybarát politika képviselőjének, Suñernek a csillaga ekkor már leáldozóban volt. A szövetségesek katonai sikerei után (észak-afrikai partraszállás) a spanyol hintapolitika újabb taktikát választott: visszatért a kezdeti semlegességhez. Az új külpolitikai irányvonalat az új külügyminiszter, Jordana gróf neve fémjelezte. A szövetségesek partraszállása Szicíliában, valamint az olasz fasizmus és Mussolini bukása egyértelműen a spanyol semlegesség politikáját erősítette fel, megszűnt az addigi ingadozás. A tanulmány a fent vázolt hintapolitikának néhány fontosabb momentumát és e folyamat ívét igyekszik bemutatni.
Mű típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
---|---|
Egyéb cím: | A spanyol semlegesség kérdése és Olaszország : 1939-1943 |
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Acta hispanica |
Dátum: | 2002 |
Kötet: | 7 |
ISSN: | 1416-7263 |
Oldalak: | pp. 59-75 |
Nyelv: | magyar , spanyol |
Kiadó: | Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos |
Kiadás helye: | Szeged |
Befoglaló mű URL: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/36798/ |
Kulcsszavak: | Világáború - 2. - 1939-1943, Spanyolország története - 20. sz. |
Megjegyzések: | Bibliogr: 74. p. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar nyelven |
Szakterület: | 06. Bölcsészettudományok 06. Bölcsészettudományok > 06.01. Történettudomány és régészet |
Feltöltés dátuma: | 2016. okt. 15. 07:05 |
Utolsó módosítás: | 2022. jún. 22. 07:59 |
URI: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/568 |
Tétel nézet |