Farkas, ember és farkasember a Piroska és a farkas című mese illusztrációiban

Bálint Emma: Farkas, ember és farkasember a Piroska és a farkas című mese illusztrációiban. In: Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok, (1). pp. 200-216. (2024)

[thumbnail of animalia_001_200-216.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
animalia_001_200-216.pdf

Letöltés (773kB) | Előnézet

    Absztrakt (kivonat)

    A Piroska és a farkas az egyik legismertebb és legnépszerűbb gyermekmese, amely nagy mértékben a történet egyszerűségének és egyértelmű morális üzenetének köszönhető. Ugyanakkor éppen a történetet meghatározó elemeknek a kizárólagossága az, ami lehetőséget ad arra, hogy a kortárs és modern átiratokban megkérdőjelezzék, eljátszanak velük és egyenesen felcseréljék a főszereplők történetben betöltött szerepeit és jellemvonásait, váratlanul kizökkentve a történet folyamát a megszokott mederből. Jelen tanulmányban a mese gonosztevőjének, a farkasnak az ambivalenciájára világítunk rá és elemezzük azt a mese legkorábbi ismert irodalmi változatain ‒ a Charles Perrault (1697) és a Grimm testvérek (1812) által gyűjtött és publikált mesék és illusztrációik ‒ valamint az első animációs rövidfilmeken ‒, a Walt Disney rendezte Little Red Riding Hoodon (1922), a Max Fleischer által rendezett Dizzy Red Riding Hoodon (1931) és a van Beuren Corporation által készített Red Riding Hoodon (1931) ‒ keresztül, hangsúlyt fektetve az ordas emberi és állati megjelenésére és belső személyiségjegyeire is. “Little Red Riding Hood” is one of the most renowned and popular children’s stories, possibly due to the simplicity of the narrative and the clarity and didacticity of its main moral message. At the same time, it is exactly the absoluteness of certain narrative elements that might have allowed contemporary and modern revisions to question, play around with, and even straightforwardly swap the main characters’ roles, turning the well-known tale topsy-turvy. In the present paper, I identify and inspect the ambivalence of the villain of the story, the wolf, by overviewing his physical appearance as well as his shifting personality in the tale’s first literary versions ‒ published by Charles Perrault (1697) and the Grimm Brothers (1812) ‒ and its first animated film adaptations ‒ Little Red Riding Hood by Walt Disney (1922), Dizzy Red Riding Hood by Max Fleischer (1931) and the van Beuren Corporation’s Red Riding Hood (1931).

    Mű típusa: Könyv része
    Egyéb cím:Wolf, Man, and Wolf-Man in Adaptations of "Little Red Riding Hood"
    Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok
    Dátum:2024
    Kötet:1
    ISSN:3057-9465
    ISBN:978-963-306-998-1
    Oldalak:pp. 200-216
    Sorozat neve:Animalia eBooks
    Nyelv:magyar , angol
    Kiadó:SZTE BTK Animalia Kutatóközpont
    Kiadás helye:Szeged
    Befoglaló mű URL:https://acta.bibl.u-szeged.hu/89382/
    Kulcsszavak:Állatábrázolás - irodalmi, Állatábrázolás - grafikai, Mesekutatás, Állatszimbolika
    Megjegyzések:Bibliogr.: p. 215-216. és a lábjegyzetekben ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
    Szakterület:06. Bölcsészettudományok
    06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom
    06. Bölcsészettudományok > 06.04. Művészetek (művészetek, művészettörténet, előadóművészetek, zene)
    Feltöltés dátuma:2026. feb. 12. 10:35
    Utolsó módosítás:2026. feb. 12. 11:07
    URI:http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/89401
    Bővebben:
    Tétel nézetTétel nézet