Búza- és rozslisztek, valamint kenyerek vízzel kioldható része, mint minőségi jellemző csirázottság, egyéb romlottság, illetve keverési arány megállapítására

Lindner Elek: Búza- és rozslisztek, valamint kenyerek vízzel kioldható része, mint minőségi jellemző csirázottság, egyéb romlottság, illetve keverési arány megállapítására. In: Élelmiszervizsgálati közlemények, (2) 2. pp. 57-73. (1956)

Cikk, tanulmány, mű elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_1956_02_057-073.pdf Letöltés (5MB)

Absztrakt (kivonat)

Búza- és rozslisztek vízzel kioldható részei a kiőrlési fok, ennélfogva a hamutartalom függvényének tekinthetők. Az összefüggés parabolaegyenlettel fejezhető ki. Normális, romlatlan, jól beérett lisztek kettős p aram éterei állandó érték ű ek , ezek négyzetgyökei, búzalisztnél 8,0 - 9,5. rozsliszteknél 15,0 - 17,5 é rték n ag y ság közé esnek, csírázo tt g ab o n a lisztjénél ennél lényegesen nagyobbak. E számok határozott értéküknél fogva nem csupán a csírázottság megállapítására szolgálhatnak, hanem ez esetben m egadják a felhasználhatóság módját is, az ép liszttel való keverési arány alapját. A param étergyökök, a ,,Q” -k lehetővé teszik ezenkívül búza- és rozslisztek megkülönböztetését, valam int búza- és rozsliszt keverékekben az alkatrészek arányának megállapítását. Kenyerek esetében a hasonlóképpen megállapítható ,,Q” indikálja a felhasznált lisztek romlatlanság'át, vagy csírázottságát, romlatlan lisztek felhasználása esetében pedig módot nyújt a felhasznált lisztek keverési arányának közelítő megállapítására. Das wasserlösliche Teil von Weizen- u. Roggenmehlen ist als F unklion des Ausmahlungsgrades, bzw. des Aschengehaltes zu betrachten. Der Zusammenhang ist mit einer Parabelgleichung charakterisierbar. Bei normalen, unverdorbenen Mehlen sind die Param eter bzw. deren Q u ad ratw u rzel von k o n sta n te m W ert, d. i. bei Weizen 8 —9,5, bei Roggen 15 — 17,5, sie sind hingegen bei ausgew achsenen Mehlen b e d e u ­ tend höherwertig. Diese Zahlen ermöglichen ausserdem die Berechnung des Mischungsverhältnisses für die Nutzbarmachung von ausgewachsenen Mehlen sowie die Unterscheidung von Weizen- u. Roggenmehlen, bzw. die Bestimmung des Mengenverhältnisses der Kompo nenten in Roggen- u. Weizenmehlmischungen. Durch ähnliche Zahlen ist auch im Brot die Anwesenheit von ausgewachsenen Mehlen bestimmbar, im Falle von unverdorbenen Mehlen ist hingegen m ittels deren auf das Mengenverhältniss der verw endeten Mehle zu sch Hessen.

Mű típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Rovatcím:	Eredeti dolgozatok - beszámolók
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Élelmiszervizsgálati közlemények
Dátum:	1956
Kötet:	2
Szám:	2
Oldalak:	pp. 57-73
Nyelv:	magyar , német , orosz
Kiadás helye:	Budapest
Befoglaló mű URL:	https://acta.bibl.u-szeged.hu/81602/
Kulcsszavak:	Élelmiszervizsgálat - analitikai kémia - módszer, Élelmiszerkémia - módszer, Minőségellenőrzés
Megjegyzések:	Bibliogr.: 73. p. ; összefoglalás magyar és német nyelven
Szakterület:	02. Műszaki és technológiai tudományok 02. Műszaki és technológiai tudományok > 02.10. Egyéb műszaki tudományok és technológiák 02. Műszaki és technológiai tudományok > 02.10. Egyéb műszaki tudományok és technológiák > 02.10.02. Élelmiszer és italfélék
Feltöltés dátuma:	2023. szep. 22. 12:52
Utolsó módosítás:	2023. szep. 22. 12:52
URI:	http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/81687

Bővebben:

Tétel nézet