Az undor és a részvét Samuel Beckett kései darabjaiban

Nyusztay Iván: Az undor és a részvét Samuel Beckett kései darabjaiban. In: nCognito : kognitív kultúraelméleti közlemények, (1) 2. pp. 46-59. (2022)

[thumbnail of ncognito_2022_002_046-059.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
ncognito_2022_002_046-059.pdf

Letöltés (356kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A feszültség az irodalmi fikció egyik legalapvetőbb érzelmi hatása, amely nélkül egyes műfajok – például a krimi, a horror vagy a tragédia – elképzelhetetlenek, sőt bizonyos elméletek szerint a feszültségkeltés a populáris irodalom legfontosabb eszköze az olvasó figyelmének megragadására. A feszültségkeltés azonban jó esetben nem öncélú, hanem például az elbeszélés érzelmi „profilját” meghatározó morális emóciókat készíti elő. Tanulmányom első felében a feszültség, valamint az olvasó morális ítéletének alakulásában központi szerepet játszó harag és undor narratív befogadásban betöltött funkcióját vizsgálom, majd második lépésben egy klasszikus megvalósulását mutatom be a Barbárok című novella érzelmi hatásának elemzésével. Suspense is one of the most fundamental emotional effects of literary fiction, without which certain genres – such as crime and horror stories or tragedies – would be unthinkable. However, suspense is not merely a means to an end in itself, but functions, for example, as a preparation for moral emotions that characterize the emotional „profile“ of the narrative text. In this study, I will present a classic realization of this by analyzing the emotional impact of the short story Barbárok (Barbarians) by Zsigmond Móricz. I will argue that suspense prepares the reader of Barbárok for two of the most dominant moral emotions in literary narrative: anger and moral disgust. Nausea and compassion constitute the fundamental experiences in Samuel Beckett’s late, minimalist plays, Not I and Catastrophe, respectively. In the former piece, nausea is triggered by the unstoppable flow of words with which a selfless speaker is hopelessly struggling. In Catastrophe, however, a play dedicated to Václav Havel, nausea is accompanied by compassion for a citizen humiliated by a dictator. In contrast with Not I, where the self appears in fragments, here we witness a constructive moment of recovery as self-identity crystallizes through compassion.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Egyéb cím: Nausea and compassion in Samuel Beckett's Late play
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: nCognito : kognitív kultúraelméleti közlemények
Dátum: 2022
Kötet: 1
Szám: 2
ISSN: 2939-5658
Oldalak: pp. 46-59
Nyelv: magyar , angol
Közreműködők:
Közreműködés
Név
NEM RÉSZLETEZETT
Beckett Samuel
Kiadó: Szegedi Tudományegyetem - Kognitív Poétika Kutatócsoport
Kiadás helye: Szeged
Befoglaló mű URL: https://acta.bibl.u-szeged.hu/77827/
DOI: 10.14232/ncognito/2022.2.46-59
Kulcsszavak: Angol irodalom története - regény, Pszichológia
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 58-59. és a lábjegyzetekben ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Szakterület: 05. Társadalomtudományok
05. Társadalomtudományok > 05.01. Pszichológia
06. Bölcsészettudományok
06. Bölcsészettudományok > 06.02. Nyelvek és irodalom
Feltöltés dátuma: 2022. dec. 20. 10:41
Utolsó módosítás: 2022. dec. 20. 10:41
URI: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/77978
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet